Mohács – egy rendhagyó feldolgozás
Végre elkészült az a teljes, mohácsi csatát feldolgozó videó, melyről már portálunk is többször hírt adott. A számítógépes animáció nemcsak bemutatja, hanem új megvilágításba is helyezi a magyar történelem e meghatározó eseményét.
A szerkesztőségünkhöz is eljuttatott videó hosszú és kitartó munka eredménye. Baltavári Tamás, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára és tanítványa, Partig Kis Rómeó Viktor által vezette kis csapat történész hallgatókból, hagyományőrzőkből, és lelkes önkéntesekből áll. Korábbi cikkünkből az is kiderül, hogy miként tudták elérni, hogy egy népszerű számítógépes stratégiai játék és pár lelkes fejlesztő (hazai és külföldi egyaránt) segítségével élethű és hiteles képet tárjanak az érdeklődők elé.
A ragyogó ötlet és annak kiváló technikai megvalósítása mellett azonban van egy másik nagy eredménye a projektnek. A mohácsi csata eseményeit úgy mutatja be – a legfiatalabb korosztály számára is érthető módon -, hogy a videó megtekintése alatt (talán először) büszkén gondolhatunk a mohácsi hősökre…
Lássuk hát a filmet:
Gratulálok a készítőknek! Nagyon izgalmas és látványos projekt!
Gratulálok! Úgy gondolom, ez egy magas szinvonalu kisérlet, hogy Mohácsot iskolai kürülmények között (újra)értelmezzünk. Szerintem a képek legnagyobb erénye az események drámaisága, pl. a zene, egy-egy lassitott mozdulat. (Hatéves kisfiam, akivel néztük, azt kérdezte, hol vannak a lovakról a lovasok?) Egy had az életét tette föl a hazáért – és vesztett. A csatákban vannak vesztesek, de nem mindegy, hogyan tanulunk a vereségeinkről. A film nem hibátlan, sok apró részlet finomitható lett volna. De didaktikai szempontból hasznos: alkalmas hosszúságú menézni és megbeszélni, leállitható, megfigyelhető, és elég drámai ahhoz, hogy érzelmi hatást keltsen.
Köszönet az alkotóknak! Nagyon szép munka, csak gratulálni tudok. Mint a címben is olvasható, tényleg egy rendhagyó feldolgozást láthatunk, amelyben egy hősi had életét áldozta a haza megmentéséért, és hősi halált halt a hatalmas török túlerővel szemben. Külön kiemelnénk a videó alatt hallható zenéket, amelyek igen jó drámai hatást érnek el a nézőben. A videó azonban nem teljesen hibátlan, van benne néhány dolog, amely a véleményem szerint túlzó: ilyenek pl. a török hadsereg létszáma, amely 100 000 főt említ. A végére pedig jól jött volna egy összefoglaló, hogy mi történt a csata után. Mik voltak a vereség következményei? A király halála fontos momentum, ki lehetett volna emelni a végén, esetleg lehettek volna idézetek levelekből, fennmaradt dokumentumokból, hogy inkább a csata átfogó képe kerüljön az előtérbe. Mindenképpen kéne egy rövid összefoglaló a végére, a hosszútávú hatásokkal és konkrétabb, jobban érthető felülnézeti ábrák a csapatok mozgásáról. A két had közötti alapvető különbségeket (a méreteken túl) is szemléltetni lehetne, tehát az egyének harcáról kevesebb kép kéne, és több a csapatokéról. Meg kell jegyezni viszont, hogy didaktikai szempontból nagyon hasznos, mivel sokkal élvezetesebb és érdekes lehet így történelmet tanulni és nemcsak a történelemmel foglalkozók számára, mivel véleményem szerint az ilyen alkotások sokakban felkeltik az érdeklődést. Ezzel együtt maga a videó óriási ötlet és az elkészítése biztos, hogy hatalmas feladat volt. Így tehát csak még egyszer gratulálni tudok a készítőknek, és további hasonló jó munkát kívánok!
Fekete Tivadar, Selye J. Egyetem, Történelem Tanszék, Észak-Komárom
Kedves Alkotók! Szembetűnő a viseletek jó kidolgozottsága, és így az egyes hadseregrészek öltözete közti különbség, mint pl. a landsknechtek viselete a többi, egyszerűbb egységével szemben. Egy kissé viszont, mondhatnám, az egységek túlságosan szépek és tiszták.
Tetszett, hogy a csatát igyekeztek egy történetbe fogni, hogy néhány szóval jellemezték a szemben álló felek vezéregyéniségeit. Itt azonban két, számomra kissé zavaró problémát jegyeznék meg. Először: az oszmán sereg: 100 000 fő? 300 ágyú? Itt az alkotók részéről érzek egy kis túlzást, hisz az általam ismert szakirodalomban kb. a fenti értékek felének megfelelő számadat szerepel, kb. 60 000 fő és 150-160 ágyú. Másodszor: a kisfilm nagy előnye, hogy egy rövid részben bemutatja az előzményeket, kérdem én, miért nem teszi ezt az utótörténettel is? Kitér a magyar sereg vezéreinek halálára, be is mutatja azokat, de mi van az iskolák számára talán leginkább közismert áldozattal, II. Lajossal? A kisfilmből csak annyi tűnik ki, hogy a király menekülését elősegíti néhány hősies lovag, akik természetesen mind ott vesznek. Egyébként nekem nagyon tetszett ez a jelenet, amely átültetés Ridley Scott Mennyei Királyság c. filmjéből – ezt szándékoltnak vélem, hisz az onnan ismert zene csendül fel a jelenet alatt. Én mindenképp bemutatnám a király tragikus halálát, fokozva ezzel is a drámaiságot. Utolsó képsornak pedig beillene egy, a filmben bemutatott, városokat jelző térkép, amelyen elterebélyesedik egy mélyzöld folt, az Oszmán Birodalom (itt, előrevetítő módon a hódoltság területét jelezném határként).
A zene és egyes, valós szereplős filmbe is beillő jelenetek megemlítése azonban kihagyhatatlan. Számomra a vezérek elestét ábrázoló képkockákkal is felért a lovagok nélküli hátasok menekülése, és a mellét nyíl átütötte harcos látványa. Ezek a kockák már kiléptek az egyszerű, számítógépes ábrázolások kereteiből. A zene pedig a film esetében a drámaiság fokozásának egy igen erős eszköze. A jelenetek muzikális aláfestése ilyenformán tökéletes. A fentiek azonban csak kisebb korrekciók, melyek talán még egy kicsit a javára válnának ennek az amúgy is kimagasló eredménynek és ötletnek.
Tény, nem mindegy, hogyan tanulunk történelmünk egyes sarkalatpontjairól, nem mindegy, hogy valaki Mohácsot egy monumentális bukásként, vagy egy hősies, halálig tartó helytállásként emlegeti fel. Az alkotóknak gratulálok, és csak ennyit üzennék, hogy a jövőre nézve is bőven akad dolguk, hisz a magyar történelem éppúgy bővelkedik még tragikus csatákban, mint az egész Európa tiszteletét kivívó győzelmekben.
Baka L. Patrik, Selye J. Egyetem, Történelem Tanszék, Észak-Komárom
Csatlakozom az előttem szólókhoz a dicséretekben, bízzunk benne, életképesek lesznek az ilyen jellegű kísérletek. A százezres utalás valószínűleg csak rossz szövegkörnyezetben használt megjelölés volt, ugyanis több hírportálon is az ismertetőkben 60-70 ezres sereget plusz kiszolgáló személyzetet és fosztogatókat említenek a videóval kapcsolatban, tehát a készítők valószínűleg tisztában vannak vele.Ennek ellenére én kissé túl idealizáltnak érzem az egészet, mivel teljes mértékben mellőzi azt a tehetetlenséget és káoszt, ami a csata előtti hetekben a magyar vezetést jellemezte. Kiemeli a nehézlovasság taktikai fölényét, ami valljuk be, leáldozóban volt már a kora újkor kezdetén. Így tényleg elment a már idézett Mennyei Királyság ideológiája felé – a semmi kis kovácsfiú a csatatéren szembenéz az arab lovastengerrel s bár veszít, morálisan győz. Továbbá a király halálát én is hiányolom, mert ugyebár nem igazán a csata elvesztése volt a végzetes, hanem az utána keletkezett fejetlenség. Ha nagyon szőrszálhasogató akarok lenni, megjelentek benne némi anakronisztikus elemek is, mint pl. a külföldi zsoldosok ún. “félpáncélozottsága”. Az ilyen jellegű védőfelszerelés, Kelenyik Józsek hadügyi forradalmat elemző írásai szerint a XVI. század végén, de legalábbis a második felében vált európai normává, míg a videóban feltűnt pár ilyen szálfegyveres az első sorokban. De lehet,ez a Total War-s motor hozadéka s nem ezen van a lényeg.
Nekem is tetszik, főként a svenkeléses megoldások és a kantár mellőzésével vágtató lovasok, ami szintén a magyarok kiváló lovagló képességeit mutatja.
Üdvözlettel, Hajdú András