Párbeszéd a történelemtankönyvről (konferencia)
Kétnapos nemzetközi konferencia az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ szervezésében (március 26-27.).
PÁRBESZÉD A TÖRTÉNELEMTANKÖNYVRŐL
Nemzetközi konferencia
az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, és a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ szervezésében
2010. március 26-27. Budapest
2010. MÁRCIUS 26.
Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központ Jakobinus-terem,
(1014 Budapest, Országház utca 30.)
10.00 – 10.20 KÖSZÖNTŐ
Pók Attila: főtitkár, Magyar Történelmi Társulat
Nádasi András: igazgatóhelyettes, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
10.20 – 11.50 A FRANCIA – NÉMET KÖZÖS TÖRTÉNELEMTANKÖNYV BEMUTATÁSA
Elnök: Ring Éva történész
- Dominique Borne (történész, Párizs): Hozzájárulhat-e az európai történelemoktatás a népek közeledéséhez?
- Daniel Henri (tanár, Párizs): A francia-német történelemtankönyv: egy megbékélés politikai tétjei és szimbolikus jelentősége
- Susanne Grindel (történész, Braunschweig): A francia-német történelemkönyv mint modell
Kérdések
11.50 – 12.00 SZÜNET
12.00 – 13.30 A MAGYAR-SZLOVÁK KÖZÖS MÚLT A TÖRTÉNELEMKÖNYVEKBEN
Elnök: Halász Iván történész, Budapest
- Viliam Kratochvíl (történész, Pozsony): Etnikai sztereotípiák és konstrukciók a történelemtankönyvekben
- Szarka László (történész, Budapest): A közös magyar-szlovák történelemkönyv lehetősége
- Vajda Barnabás (történész, Révkomárom): A közös magyar-szlovák történelemkönyv didaktikai kérdései
Kérdések
13.30 – 14.30 EBÉDSZÜNET
14.30 – 18.00 PÁRBESZÉD A TÖRTENELEMTANKÖNYVRŐL
Elnök: Borsodi Csaba elnök, Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozat
Moderátor: Jakab György történelemtanár, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
14.30 – 16.00 1. Milyen szerepet játszik a történelemoktatás és a történelemkönyv az identitás formálásában?
Vitaindító: Csurgó Dénes, Gyáni Gábor, Kojanitz László, Lőrinc László, Repárszky Ildikó
16.00 – 16.20 Szünet
16.20 – 18.00 2. Milyen a jó történelemtankönyv?
Vitaindító: Bihari Péter, Gyarmati György, Nagy Mariann, Takács Edit
2010. MÁRCIUS 27.
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM)
(1089 Budapest, Könyves Kálmán krt. 40.)
10.00 – 12.00 TANKÖNYVTÁR
Elnök: Dárdai Ágnes tankönyvkutató, Pécsi Egyetem
- Robert Maier (történész, Braunschweig): A Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet céljai és tevékenysége
- Benoit Falaize (történész, Párizs): A francia Nemzeti Pedagógiai Kutatóintézet a kutatás és a szakmai gyakorlat között: út az oktatáspolitika támogatásához
- Varga Katalin (igazgató, OPKM): A Magyar Nemzeti Tankönyvtár céljai és tevékenysége
Együttműködési megállapodás a Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet és az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum között
12.00 – 12.20 SZÜNET
12.20 – 14.00 TANKÖNYVKUTATÁS – TANKÖNYVTÖRTÉNET
Elnök: Miklósi László elnök, Történelemtanárok Egylete
- Katona András(történész, Budapest): A magyar történelemtanítás történetéből
- Kaposi József(történész, Budapest): A történelmi gondolkodás fejlesztésének lehetőségei
- Nagy Péter Tibor(történész, Budapest): Tankönyvviták a 20. században
ZÁRSZÓ
A KONFERENCIA TÁMOGATÓI
Atelier. Magyar-Francia Társadalomtudományi Központ
Francia Intézet, Budapest
Goethe Intézet- Budapest
Magyar Történelmi Társulat
Nemzeti Tankönyvkiadó
Történelemtanárok Egylete
ZfA (Zentralstelle für das Auslandsschulwesen) Budapest
Kiválóan szervezett, tartalmas konferencia volt!
A konferenciának két vonulata volt. Az első a magyarországi tankönyvvita, a második mindennek néhány nemzetközi viszonylata. Azt a tényt, hogy a magyarországi tankönyvesek (tankönyvkutatók, szerzők, kiadók, kollégák) lehetőséget adtak, hogy ezen a fórumon megszólaljunk a közös magyar-szlovák történelem tankönyv ügyében, roppant kollegiális és barátságos gesztusnak éltük meg. A konferencia egyik haszna, hogy tematizálódott a történelemdidaktika abban a formában, ahogy azt Nyugat-Európában értik. Amit Kaposi Józseftől hallottunk szombaton, valamint amit Viliam Kratochvíl és én fogalmaztunk meg a közös magyar-szlovák történelem tankönyv ügyében, az ebből a történelemdidaktikai értelmezésből indult ki. Ugyanakkor nagy a csábítás, hogy az út visszakanyarodjon a nemzeti narratívához, én legalábbis így értettem a disputában elhangzó egyes gondolatokat. Daniel Henri szavai (,,kicsit csalódott vagyok, hogy a francia-német közös könyvből a két országban csupán 40.000 darabot adtak el”) azt jelzik, hogy mindenütt, még nyugaton is meg kell küzdeni azért, hogy a pedagógusok, a tanulók és a közvélemény elfogadja a történelemdidaktikai megközelítést. A péntek délutáni vita alakulhatott volna máshogy, főleg konstruktívabb lehetett volna. Milyen mélyre merülhettünk volna, ha az identitás helyett Kaposi József érintettség (flow) gondolatát közösen értelmezhettük volna! Azt viszont egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a magyarországi történelemtanítás mérvadó berkeiben senki nem kérdőjelezi meg a forrásokkal való alapos munka fontosságát. A vita csak ennek arányairól és konkrét módszereiről szól. Szlovákiában egy sokkal bezárkózóbb oktatási rendszer van. Pl. minden évfolyamban egyetlen történelem tankönyv létezhet. Noha a konferencián számos kritikát hallottunk a túl sok tankönyv ellen, azt senki nem szorgalmazta, hogy vissza kéne térni az egytankönyves modellhez.