"Tanulj a tegnapból, élj a mának és reménykedj a holnapban.
A legfontosabb azonban, hogy ne hagyd abba a kérdezést." (Albert Einstein)
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanítás

Történelem-szakmódszertani portál

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

Dévényi Anna prezi.com alaklamazásával készített bemutatója Magyarország második világháborús történetét követi nyomon.

A magyar külpolitika irányvonalát bemutató „lázgörbe” tulajdonképpen egy koordináta rendszerben jelenik meg, amelynek X tengelye egy időszalag, Y tengelye pedig a Szövetséges hatalmak vagy a Tengelyhatalmak felé való elmozdulást mutatja.

Magyarország a második világháborúban

(Kép a prezentációból.)

Leírás

A magyar külpolitika az 1930-as években és a 2. világháború alatt felfogható úgy, mint folyamatos sodródás a náci Németország karjaiba. Ezt a sodródást igyekszik egy-egy miniszterelnökünk időnként megállítani, a nyugat felé való kapcsolatkereséssel ellensúlyozni. Ha megfigyeljük a miniszterelnökök, illetve külpolitikájuk irányvonalát, azt látjuk, hogy Gömbös a fasiszta hatalmak felé keresett (illetve talált) kapcsolatokat.  Utóda Darányi feladata (a kormányzó és tanácsadói szándéka szerint) ennek ellensúlyozása volt, de kudarcot vallott. Ugyan így járt Imrédy is, aki kezdetben az angolbarát irány erősítőjének tűnt, majd a német elköteleződés szószólója lett. Teleki ismét az angolszász világ felé billentette a mérleg nyelvét, de Bárdossy alatt megint a német vonal erősödött meg. Innen keresett kiutat Kállay a nyugati szövetségesek felé tapogatózva, de a megszállás után végleg a németek hatalmába kerültünk.





A prezentáció használata, „jelmagyarázat” helyett:

Ezt a hullámzó külpolitikai vonalat követhetjük végig, a görbén megjelennek a fontosabb (elsősorban külpolitikai vonatkozású) események, az időszalagon pedig azok pontos dátumai. A görbéhez kapcsolódó fehér „buborékok” azokat a fontos nemzetközi eseményeket jelölik, amik hatással voltak a magyar politika alakulására. A rózsaszín „buborékok” ugyanezen logika mentén a diplomáciai eseményeket mutatják.

A források használatához:

Néhány eseményhez források is kapcsolódnak, elsősorban a második világháború idején aktív szerepet vivő magyar diplomaták emlékirataiból. Ezek egy része érdekességeket, anekdotákat, vagy a történelmi személyeket életközelibbé tevő jellemrajzokat közöl, más részük elemzésre is alkalmas.

  • Megvizsgálható Teleki külpolitikai programja, célkitűzései (Szegedy-Maszák Aladár: 1996. I. köt. 274 o.).
  • A revíziós propaganda kényszerítő hatása a magyar külpolitikára (Barcza. 1996. I. kötet 445-446.).
  • A német gazdasági befolyás növekedése, pl. a második bécsi döntés következményeként (Romsics 1999., 167.o. diagram).
  • Árnyalható a Bárdossyról alkotott kép a kassai bombázással kapcsolatos reakciói kapcsán (Ullein-Reviczky 1993. 99-100.).
  • A Bárdossy kinevezésével kapcsolatos történet nemcsak érdekességként szolgálhat, de akár vitaindítónak is a háborús felelősség, egyszemélyi felelősség kérdései körül. (Ullein-Reviczky, 1993. 74.)
  • Bemutatható Kállay hintapolitikája (Barcza 1994. 58-59.).
  • Kállay külpolitikai elképzelései (és azok irrealitása) 1944 elején (Kállay levélrészlet).
  • Magyarország német megszállásának politikai előkészítése, Magyarország jellemzése német szemszögből (Veesenmayer jelentés).

Tippek:

Új anyag tanulásához, témabevezető és összefoglaló órákhoz egyaránt használható. Érdemes a görbét a diákokkal is lerajzoltatni, és megkérni őket, hogy helyezzék el azon az egyes eseményeket. Tapasztalatom, hogy a jobb képességű osztályokban is igényel némi gyakorlást egy ilyen „diagram” értelmezése, használata. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a görbe iránya a fontos (az ábrán lefele=német orientáció, felfele=nyugati orientáció), cél hogy felismerjék, hogy a görbén elhelyezett események alakítják a görbe vonalát. Meg is fordítható a folyamat: eseményeket (pl. fogalomkártyák segítségével, közösen vagy csoportmunkában) elhelyeztetünk a diákokkal egy üres koordináta-rendszerben, s azokat összekötve a prezentációban láthatóhoz hasonló görbét kapunk, ilyenkor a prezentációt ellenőrzésre használhatjuk.

évfolyam: 12. évf. iskolatípus: középiskola egyéb: –––––

(A bemutató offline is működik, ám az ezt lehetővé tevő fájlt – mérete miatt – nem tudjuk letölthetővé tenni. Ha internet nélkül is szeretné használni az anyagot, írja meg nekünk, és mi elküldjük az e-mail címére).



Kérjük, küldje el saját bemutatóit!
(Anyagait a tortenelemtanitas@gmail.com e-mail címre várjuk.)

2 hozzászólás a következő témához: “Magyarország a második világháborúban (bemutató)”

  1. Zibrányi Péter szerint:

    Tisztelt Szerkesztők!

    Szeretném kérni, hogy küldjék el nekem Dévényi Anna prezi.comos
    prezentációját Magyarország a II. világháborúban címmel.

    Segítségüket előre is köszönöm!

    Üdvözlettel:
    Zibrányi Péter

Írja le véleményét!